A Finn osztály története nemcsak bajnoki címekből és futamgyőzelmekből áll. Néha egyetlen döntés többet mond minden eredménynél. Fináczy György és a spanyol Gerardo Seeliger története ilyen: egy viharos írországi versenyen kezdődött, amikor a magyar finnes félbehagyta saját futamát, hogy megmentse ellenfele életét, és csaknem fél évszázaddal később Balatonföldváron folytatódott.
A mellékelt kép 2017 szeptemberében, a balatonföldvári Finn Gold Cup idején készült. Balra Fináczy György, jobbra Gerardo Seeliger áll. A két régi finnes ekkor hosszú évtizedek után találkozott újra személyesen.
Egy üresen sodródó Finn
A Nemzetközi Finn Osztály 2017-ben közölt visszaemlékezése szerint az életmentés az 1970-es Európa-bajnokságon történt Dún Laoghaire-nél, Dublin közelében. A hét második felében négyes–hetes erősségű szél fújt. A köd miatt egy korábbi futam elmaradt, ezért csütörtökre két hosszú futamot írtak ki; a második versenyt az akkori beszámoló szerint már nem lett volna szabad elindítani. (Finn-osztály visszaemlékezése)
Seeliger felborult és elszakadt a hajójától. Akkoriban a versenyzők gyakran több réteg, vizet magába szívó ruhával növelték testsúlyukat, mentőmellényt pedig nem mindig viseltek. A spanyol vitorlázó ruhája átázott, ereje elfogyott, és későbbi elmondása szerint már feladta a küzdelmet.
Fináczy meglátta az üresen sodródó, felborult Finnt. Letért a pályáról, a hajó körül keresni kezdte versenytársát, végül megtalálta a vízben. Seeligert valahogy beemelte saját Finnjébe, majd átadta egy motoros mentőhajónak, amely partra és orvosi vizsgálatra vitte. A spanyol másnap ismét rajthoz állt.
A 46 fős mezőnyben Fináczy végül nyolcadik, Seeliger tizenhatodik lett. Fináczy egy évvel később, az 1971-es athéni Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett.
Az elismerés, amelyhez verseny kellett
Hazatérése után Seeliger felkereste a spanyol olimpiai bizottságot, és azt kérte, hogy Fináczy kapjon sportszerűségi érmet az életmentésért. A magyar vitorlázót meghívták Spanyolországba az elismerés átvételére, de a szocialista Magyarországról nem utazhatott szabadon Nyugatra. Nemzetközi sportversenyre viszont kaphatott kiutazási engedélyt.
Seeliger visszaemlékezése szerint Fináczy csak karácsonykor tudott volna elutazni, ezért Palamósban karácsonyi Finn-versenyt hoztak létre számára. Az első alkalmon mindössze két versenyző indult: Seeliger és Fináczy. A spanyol vitorlázó emlékei szerint a magyar nyerte a versenyt. A következő évben már öt Finn állt rajthoz, a kezdeményezés pedig fokozatosan egy jelentős nemzetközi eseménnyé nőtt. (Finn-osztály visszaemlékezése)
Egy életre szóló kötelék
Gerardo Seeliger később az 1972-es olimpián képviselte Spanyolországot Finn dingiben, majd 1981 és 1997 között a Nemzetközi Finn Osztályszövetség elnöke volt, később pedig tiszteletbeli elnökké választották. Fináczy György kétszeres olimpikonként, sokszoros magyar bajnokként és az 1971-es Európa-bajnokság bronzérmeseként írta be magát a magyar vitorlázás történetébe.
Amikor 2017-ben Balatonföldváron újra találkoztak, nem egyszerűen két korábbi ellenfél állt egymás mellett. Egy életmentő és az általa megmentett sportember találkozott újra – két régi Finn-vitorlázó, akiket a versenyzésnél is erősebb kötelék kapcsol össze.
A történet tanulsága ugyanaz, mint Larry Lemieux olimpiai mentéséé: a vízen a versenytárs mindenekelőtt ember. A helyezés pótolható, egy élet nem.